Mikor hazaértem, a megszokott kedves mosoly helyett egy zsebsárkány-jellegű evolúciós létforma fogadott. Jó, lehet, hogy 3 órával később mentem haza a beígértnél, és tényleg vihettem volna magammal kulcsot, mert senki sem szereti, ha fél 2-kor felcsengetik. És tényleg nem voltam 100%-ban józan, meg határozott kocsmaszagom volt, na de az első szóra elmentem zuhanyozni és még hajat is mostam, szóval a magam részéről mindent elkövettem, hogy társadalmi és szociális szempontból elfogadható formát produkáljak.

Annyira azért nem lehetett súlyos a helyzet, mert Tyttö reggel már beszélgetni is hajlandó volt velem.