A legszarabb az egészben a mosolygós rész. Az ügyfelekre mosolyogni kell és segítőkésznek lenni, mert hát ezért fizetnek. A kolleginákra mosolyogni kell, kedvesen, egyrészt mert a legkisebb homlokráncra is megbántottan-ijedten reagálnak, másrészt mert én is rühelltem, ha a főnök rajtam töltötte ki anno a rosszkedvét. És este is mosolyogni próbálok, mert Tyttö sem érdemli, hogy otthon vicsorogjak.
A feszültség meg gyűlik, üvölteni akarok, törni-zúzni, de leginkább tenni valamit. Bármit. De nem tudok ofkorz.