A bajok a további kártyapartnerre történő várakozás közben elfogyasztott sörökkel kezdődtek, majd a további sörökkel fokozódó helyzet a whiskyvel ért el egy magasabb szintre, és ezen az sem segített, hogy a többiek legalább olyan picsarészegek voltak, mint én. Megjegyzem, szintén nem mindennapi teljesítmény 1 forintos alapon vagy 350-et bukni, éjfél körül már egészen konkrét ajánlatok érkeztek az ingemre. (Ezeket megvető kacaj és diszkrét böfögés kíséretében utasítottam vissza.)

Mindenesetre fél 2 körül egészen jó ötletnek tűnt Tyttö meglátogatása, aki betegen feküdt otthon a félig összecsomgolt lakásban, persze előtte azért rácsörögtem telefonon. Az ajtaja előtt állva. Mikor egy szexinek szánt vigyor kíséretében bezuhantam az előszobába, hátratántorodva a szagtól csak annyit bírt kinyögni: "Nem örülök, NAGYON nem örülök." Majd a ruháimat kivágta a konyhába, engem bevágott előbb a zuhany alá, aztán az ágyba, és egy "Ott maradsz!" kíséretében leoltotta a lámpát. A többire nem emlékszem...