Péntek óta nincs céges mail, egy adminisztratív hiba folytán ugyanis törölték a domainünket, a Gyár virtuálisan megszűnt létezni, állunk és bambán nézünk ki a fejünkből és azt ismételgetjük: "He...?" Úgy érzem magam, mint Robinson a szigetén, csak neki…

Az úgy kezdődött, hogy lecseréltem a Nokia előlapját, egyrészt mert hót karcos volt, másrészt mert arany színű. (Így jár, aki vásárlásnál még a dobozt is lusta kinyitni, villoghat évekig Gábor Zsazsa-dizájnos telóval a trendi melegbárokban. Mármint ha akar,…

Nem tudom, említettem-e már, de a notebookoknál kevés dolgot rühellek jobban, valahol a végbéltükrözés és a politikai tévéreklám között helyezkedhet el félúton. Kicsi képernyő, összenyomorított billentyűzet, ami akkora kézzel amivel engem vert meg Darwin, kész…

Ez most a "meghalásra se érek rá"-kategória, szőke kolegina dögrováson, váratlan ügyfelek, ideges főnökök, elérhetetlen műszakisok, befolyó pénzek és eső, valaki odaszart a liftbe (ezt a munkánk iránti kritikaként fogom fel), összeomlott mailszerver.…

Oldalba vágott az ünnepi hangulat lehellete, vagy mi a fasz, konkrétan rájöttem, hogy a lakás Magdi néni hatáskörén kívül eső részei kissé elhanyagoltak, konkrétan redvesek. Tegnap este V. jegyezte meg tartozkodó pillantást vetve az ágyneműre, hogy "Öööö... ez…

A mai termés eddig egy db, ügyvéddel érkező ügyfél, valamint további 2 db, amelyik default jogász, az evolúció vadhajtásai, felsorol, hivatkozik, idéz, erkölcsileg felsőbbrendű, mint egy katolikus plébános, amíg rajta nem kapják a fiúkörussal. És mind el is mondja,…

Reggel egy új ingbe bújtam bele és caplattam be a Gyárba, ami, valljuk be, nem egy világrengető dolog, nem is értettem, miért fixíroz a recepciós csaj, aztán a tekintet irányát követve rájöttem. A bal hónom alól egy 5 centis damilról lógott le szépen az árcédula, a…