Túl vagyok életem első olyan fejfájásán, aminek semmi köze a másnapossághoz, kizárólag a munkahelyi stressz okolható érte. Aggasztó egy érzés. Racionalizás van a Gyárban, a távoli központ sokallja a költségeket, okés is lenne, ha mi is köztisztviselő-stílusban…

Még mindig a  Gyárban, izzadtan, fáradtan és elkeseredten, faszkivan-hangulat, meg jó sok meló. Ez az az állapot, amikor az ember szíve szerint egyenesen a kocsmába menne, kérne egy pohár nagyfröccsöt, és nekidőlne a pultnak. Na de ezt azért mégsem, itt még nem tartok, talán…