Túl vagyok életem első olyan fejfájásán, aminek semmi köze a másnapossághoz, kizárólag a munkahelyi stressz okolható érte. Aggasztó egy érzés. Racionalizás van a Gyárban, a távoli központ sokallja a költségeket, okés is lenne, ha mi is köztisztviselő-stílusban dolgoznánk (lassan, keveset, azt is feleslegesen), na de ha már az éjjeleket is itt töltöm, és erre pont az én kicsiny csoportomból akarnak kirúgni valakit, akkor előjön belőlem Chuck Norris és mindent szétgyakok egy shotgun-nal tűzőgéppel.

Szóval gyárigazgatóhoz be, farnkót megmond, határozottan és keményen, és most jött a hír, hogy reggeli döntés visszavonva, más fog szívni, de ez aktuálisan annyira érdekel, mint pedofilt a nyugdíjasotthon, hazahúzok aludni.