Úgy döntöttem, hogy meggyógyultam, tegnap este terheléses gyomortesztet csináltam: hot-dog, gofri, édes rosé pezsgő, Balatoni Szürkebarát, ez utóbbit csak durva eufémizmussal lehet bornak nevezni. És felemelő volt a csevely is, olyan hihetetlenül érdekes témák keringtek,…

Péntek este, én meg itthon, egyedül, nem baj, holnap este már tuti kimozdulok, Dittánál hot-dog- és gofri-sütés lesz, egy fél kiflit már simán bevállalok. Most nekiállok South Parkot nézni, van vagy 8 órányi felvéve VHS-re, szóval elleszek, mint vibrátor meló közben.

Lassan javulok gyomorilag, bár egy szép zsíros cupák képét még mindig nem merném nagyfelbontásos verzióban felidézni, de inni már tudok, vizet legalábbis. És hívtak a gyárból, hogy helyzet van, még nem tettem meg a tétet az Anglia-Paraguay és a Szerbia-Hollandia meccsekre,…

Kezd kifejezetten elegem lenni a rötyi látványából, itthon rohadok, míg mindenki kocsmázik, gigaszopacs. Bár perpill azzal is elégedett volnék, ha egy pohár finom, hideg vizet meg tudnék inni úgy, hogy a konvencionális módon ürül ki a szervezetemből. A tévéműsor meg…

Na, megvan az ok, hogy karcsú női derekak helyett miért a wc-kagylót ölelgetem álló nap: unokaöcskös pont ilyen tüneteket produkált hétvégén, és a kezembe nyomott egy kissé megcsócsált kaját, hogy egyem meg... És a hugi még amiatt parázott, hogy én fogom megfertőzni…

Meg kellett volna mosni azt a kurva salátát, mondogattam magamban reggel az Andrássy út egyik festői sarkán ácsorogva, pontosabban egy oszlopba kapaszkodva ma reggel, miközben sugárban hánytam. Mert egy idióta vagyok, minek indultam el melóba, már az éjszaka is szar volt, francnak…

Ma megetettek, kaptam vacsorát, fűszeres olajban pácolt sült tarját, ami azért fontos, mert 10 év egyedül lakás után az ember baromira el tud szokni a normál vacsoráktól. Először zacsis levesek meg instant spagetti, aztán a szendvics, majd a mirelit pizza, végül csipsz,…

A gyárban is beindult a focivébé-láz, a jogi részleg már beüzemelt egy nagyképernyős tévét, sört mondjuk még nem láttam. Ugyancsak ők működtetik az egyik fogadóirodát, itt a teljes eredményre lehet fogadni, és a végén lesz szétdobva a nyereményalap. A másik…

Ez a húsmentes nap tők szopacs, semmi bajom a körtével, főleg pálesz-formátumban, de hogy ez legyen a vacsorám, na az már túlzás, akkor inkább a semmi, mint hogy klorofillal csapjam szét a fogzománcom. És most húzok aludni, mert kimentek belőlem a redbullok, és…

Most filózás következik blogról és blogolásról, szellemi faszverés, de akkor is.Olvasom az ismerős blogokat, a tömör, semleges hangnemben írt posztokat, és ismerve a háttérsztorikat, értőn bólogatok, hogy aham, na igen. De ha nem ismerném (legalább nagyjából), akkor…