Persze a pipámat otthon felejtettem, úgyhogy betértem a Rotschildba egy doboz cigiért, mert a nikotin az kell a sör mellé. A pénztárnál szembesültem vele, hogy annyit se értek a cigikhez, mint amőba az análszexhez, konkrétan nem láttam a választékot, végül piros Marlborot kértem, arra emlékeztem, és valóban. A cigi amúgy büdös, ízetlen és nem találom el az öngyújtóval, erre se fogok rászokni, lehet bejelentkezni a maradék háromnegyed dobozért.

Jólesett ez az este, a felelősség nélküli, szabad dumálás, a zéró önkontrol, hogy nem kellett figyelni a szavaimra és meggondolni, hogy mit. Önfeledt vigyor és a súlyos dolgok agy mélyébe túrása, és jó dolog volt hazatérni is, ahol rend és tisztaság várt, thx to Magdi néni. Így megy ez mostanság.