Olyan volt, mint a mesében: egy kis asztalkán állt a gyönyörű, cédrusfa ládika, Dali felemelte a fedelét és telis-tele volt Cohiba és Churchill-szivarokkal. Aki szívott már valódi, arasznyi hosszú kubai Cohibát, annak nem kell ecsetelnem az élményt, a többieknek meg felesleges, olyan ez, mint apácát szopni tanítani tankönyvi alapon. Jó volt, na. Ezenkívül még sörök voltak, mindenféle, a Hoegaarden vagy mi az emlékezetes volt nagyon, majd elaludtam. Jellemző.