Macskán filózom már megint, egyrészt, mert anno volt, és hiányzik, másrészt mert minden rendes bloggerre jellemző az alábbiak közül minimum egy (a depresszió mellett):
a) biciklizik/görkorizik;
b) salsázik;
c) macskája van;
d) dohányzik;
e) (kezdő vagy haladó) alkoholista.
Na most én bicikli nélkül is pont elég ön- és közveszélyes vagyok, a ritmusérzékem egy tégláéval vetekszik, a heti 1-2 pipa még messze van a nikotinizmustól és alkoholistává se szeretném fejleszteni magam, szóval marad a macska. Maradna. De tegnap is éjféltájt estem haza, ma is ez lesz, holnap kirándulok, ennyi egyedülléttől pedig még egy kitömött macska is lelkibeteg lenne. Talán egy adag szárított bolhával kellene kezdenem.
