Két nap és rengeteg alvás után végre ismét fittnek érzem magam, készen bármire (a zoofília kivételével). Igaz, hogy ennek érdekében kihagytam a srácokkal egy vacsorát az Iguanában, valamint egy Malacka és a tahó és egy Hobo-koncertet, na de áldozat nélkül nincs krimi, a megspórolt HUF-okról már nem is beszélve. Hogy a mai nappal délutánnal mit kezdek, azt még nem tudom.

Ja, és ez az az 1000. postom, grafomán állat.