Meló és meló, hát nem unatkozom, az tény. Továbbá semmi bajom a hajléktalanokkal, csak a szaggal, na azt tényleg nem tudom mosolyogva tolerálni, reggel a trolin az egyetlen menekülési útvonalnak az előttem álló fazon tűnt, ugyanis annyi arcszeszt használt, ami rendesen elnyomott mindent, úgyhogy rásimultam a hátára, és inhaláltam. A probléma akkor kezdődött, amikor - gondolom - megérezte a leheletemet a tarkóján, és hátrafordult, simán buzinak nézett, vigyorogtam (ez is hiba volt, belátom), majd leszálltam. Kábé annyira volt kínos, mint esküvői vacsorán a kivetítőn szembesülni azzal, hogy a mennyasszonyod játszotta a Dogdugás című animálpornó női főszerepét.