Nah, bekövetkezett, baszics. Mindig tartottam tőle a lelkem mélyén, ahogy minden férfi, hogy egyszer majd nem fog sikerülni, bár persze korábban hihetetlennek tetszett, de most megtörtént, ami eddig soha. Totális kudarc. Nem gyulladt meg a pipám. Pedig megtömtem gondosan, friss dohánnyal - és mégsem. Mintha a homokot próbáltam volna lángra lobbantani - fél óra után feladtam. Totális kudarc.

Na most. Vagy a dohány volt túl nedves (meglehet), vagy ez a pipa is a végét járja, szűrője már rég nincs (ez is sanszos), vagy elfelejtettem pipát tömni (kizárt!). És ez rányomta a bélyegét az egész estére, hiába saláta, Hobo meg a sok csaj, ha egyszer nincs pipa, mit sem ér az egész, csak támasztottam a pultot, mint egy rakás szerencsétlenség, és azon filóztam, hogy amúgy sem ártana leszokni. Továbbá az elfogyasztott majd' 1 liter bor ellenére is botrányosan józan vagyok (tudom, Dali, unikum...), itt a vég. Holnap jelentkezem egy nyugdíjasotthonba...