A sok kólaivásnak az az átka, hogy az ember durván büfög tőle, ami azért munkahelyen nem a legjobb, úgyhogy próbálom hang nélkül intézni. De az istennek se megy. Hangtompító kéne a nyelőcsövembe.

Tegnap esti csevej kapcsán csapott pofán a felismerés: én valóban vagy egy évtizeddel el vagyok maradva a koromtól, jó, zeneileg évtizedekkel, de aktuálisan életvitelre és világszemléletre gondolok (meg persze a dugásra is, mert arra mindig). A lényeg, hogy minden bizonnyal ez a…

Ma este végre IRL is összefutottam majdani római útitársnőmmel. Az első benyomások részletekbe menő boncolgatása helyett maradjunk annyiban, hogy érdekesnek néz ki ez az öt nap. Hehe.

Határozottan tavasz van, az Andrássyt bicajosok, görkorisok és túristák csordái lepik el, én meg nem ettem le magamat a hamburgerrel és a szájamat se törültem bele a nyakkendőmbe egy öntudatlan mozdulattal, totál dekoncentrált vagyok, az van.

Antiszociális vagyok, azabaj. Közös iroda, öten ülünk itt, akarva-akaratlanul élem a kollégák magánéletét is, ez most költözött és felújítanak, amaz a pasijának az exnejével csatázik, a harmadik a pasihoz költözésen nyüglődik, hát nem tudom, mint egy alacsony…

Már megint kezdek ledögleni egészségileg, nátha, az egész család, a kollégák, mindenki, tuti egy elszabadult biológiai fegyver lehet, én meg pont most emeltem föl a járadékbiztosításom havi díját, már megint túl opistimista voltam az életkilátásaimat illetően, még 18…

Meglegyintett a politika szele, komolyan elgondolkoztam, hogy április 2-án én is kimegyek nagygyűlni, csak még azt nem tudom, melyikre is, végülis mindegy, tuti vicc az egész, röhögni a sok vörösnyakú taplón, ahogy valamelyik vezérnek üvöltöznek. Utoljára 2 éve voltam…

EsEste volt egy pont, valahol a második fél kilós gombóc leküzdése után, amikor komolyan fontolóra vettem a római pávatollas módszert, de még az asztal mögül se bírtam kikászálódni. Nyugi volt és béke, , nyugdíjasok egymás közt.