HTML

Dreamdancer's life

Kommentek

  • mighty salsero: Hahha.... azért Hugit is bünteti a felsőbbrendű, az 1.0 éjszaka rájött, hogy megérkezett a dög, ma... (2014.04.22. 11:37) Megint nyulak
  • vetésivarjú: oké, nem szóltam (asszem) (2014.04.16. 02:23) Merry Xmas!
  • vetésivarjú: amúgy szerintem a twitter meg a tumblr azoknak van, akiknek már gondjuk van a többszörösen összete... (2014.04.15. 19:50) Költözés
  • NYulacs: Arról nem beszélve, hogy mekkora bunkó gesztus Németország felé, akik ismét sajnálatukat fejezték ... (2014.04.09. 20:30) Emlékmű, történelem, felelősség
  • Cell Membrane: Meghaltam a röhögéstől XD (2014.02.02. 06:23) 9 és fél

Címkék

blog (1) buli (2) Élet (1) háziember (1) lélek (3) lúzer (2) meló (1) picsa (2) szex (2) Címkefelhő

Megint nyulak

2014.04.19. 00:43 dreamdancer

Igen, a hugi ismét bérelt egy adag nyulat húsvétra a gyerekeknek, hiába mondtam, hogy 1. tök hiteltelen peszah alatt keresztény húsvétot ünnepelni, 2. übergáz, hogy a 10 éves unokaöcsém még mindig hisz a húsvéti nyuszikban és ha a hugi nem világosítja fel, akkor én teszem meg, 3. kurvaélet, hogy nálam nem raktározza el a dögöket

Nyilván megkaptam, hogy lelketlen rohadék vagyok, persze a sógorra egy rossz szót se szólt, pedig ő konkrétan a csap alá dugta az állatokat, mivel büdösnek találta őket, konkrétan leszarva a user's manual idevágó tiltását. Persze a végén a hugi szokás szerint eltiporta az ellenállásomat, mint szovjet tankok az ellenforradalmat '56-ban, szóval aktuálisan nyulak borítják az erkélyemet (az Úr nagyon kreatív módon tudja szopatni választott népe gyermekeit, a hugiról nem is beszélve), remélem, nem fagynak meg, mert asszem ezekkel nem fog olyan jól működni a klotyólehúzásos problémamegoldás, mint a gupikkal.

1 komment

Merry Xmas!

2014.04.14. 01:34 dreamdancer

A tavasztól mindig depressziós leszek plusz Jack is megnősült a hétvégén, szóval inkáb karányozással töltöttem a hétvégét: forralt bor, Always Xmas netrádió (komoly, viccnek durva lenne) és bárányos curry fokhagymás nannal. Jó, az utóbbi nem teljesen autentikus karácsonyilag, de csak nemzetközi kajáldák vannak a bookmarkban és a sushi se volt meggyőzőbb az indiainál.

2 komment

Költözés

2014.04.11. 12:23 dreamdancer

Akinek nem tűnt volna fel, bő 9 év után átköltöztem a blog.hu-ra, lehet módosítani a feed url-jét a readerekben. (Szép ez a magyar nyelv, nem?)

Rühellek költözni. Sőt, alapból utálom, ha a dolgok változnak, a technikai fejlődés vívmányait kivéve, mert azért a fűtőszálas wc deszka és a talpmasszázs-papucs király dolog.

Szóval az van, hogy a blogol.hu bezár, a freeblog után a magyar blogtörténelem újabb darabja tűnik el a virtuális kukában. Ami érthető is, az olyan énblogok, mint pölö ez is, már évekkel ezelőtt kihaltek, a Facebook, a Twitter meg a tumblr átvette a szerepét. Ja, lődörög még a neten pár magamfajta mamut (aki elsüt egy testsúlyos poént azt szájba rúgom!), mert ahogy írtam, utálom a változást, szóval a dreamdancer.hu élt, él és élni fog, pont mint Lenin.

Asszem az ez évi könnyes nosztalgiát ezzel ki is pipálhatjuk.

5 komment

Emlékmű, történelem, felelősség

2014.04.09. 10:56 dreamdancer

Na akkor elmondom, miért vágta ki nálam (nálunk) a biztosítékot a Szabadság téri emlékmű, miért "gond", ha emlékművet állítanak a német megszállás áldozatainak.

A baj nem az emlékezéssel van, hanem a konkrét kompozícióval, a Gábriel arkangyalra támadó német sas szimbolikájával. Mert az ugye rohadtul egyértelmű, mi itten az áldozat vagyunk, mind, kollektíven, velünk történtek a rossz dolgok, nem mi cselekedtük azokat, ők voltak a bűnösök. Igen, 70 év után, amikor már alig él valaki, aki személyesen is érintett volna, a magyarok még mindig itt tartanak, a felelősség letúrásánál, a másra mutogatásnál, az ósdi, XIX. századi nacionalista szemléletnél, ami a nemzetet csak hősként vagy áldozatként képes látni a történelemben.

Pedig a néhány hős és sok-sok áldozat mellett rengeteg véres kezű, szolgalelkű, kapzsi gyilkos tömegei is ott vannak, a magyar nemzet nem a német megszállás, hanem saját saját ostobaságának, frusztrációjának, mohóságának és dühének az áldozata. És ezzel az ordas nagy áldozat-hazugsággal az a legnagyobb gond, hogy amíg a magyaroknak nem sikerül szembenézniük saját magukkal, a tetteikkel, a történelmükkel, a felelősségükkel, addig saját tévképzeteik és hazugságaik foglyai maradnak. Mindenről más tehet, minden bajt mások okoznak, tehát tenni sem kell semmit, elég acsarogni a mindenki másra, a bajok okozóira - és kész, ennyi.

Ja, és csak jelezném az ügy kapcsán is, hogy nagyon félreértelmezitek a világ többi részének (EU, multik, zsidók stb.) reakcióit, amit ti a magyar nemzettel szembeni félelemnek, irigységnek, rosszindulatnak láttok, az csupán megvetés és undor.

2 komment

Noir, lucia stílusában

2014.04.06. 12:20 dreamdancer

A nagydarab, félszemű férfi gondolatai feketék és keserűek voltak, mint a kávé, amely épp a bögrébe csorgott a gép hidegen csillogó króm csövéből. A nagydarab, félszemű férfi utálta a reggeleket, különösen az ilyen derűs, tavaszi reggeleket. Ekkor megcsörrent a telefonja és Morricone baljós szájharmónika-futamából azonnal tudta, hogy a szőke nő hívja, és azt is sejtette, mit akarhat.

- Mondjad - krákogott bele a telefonba. Túl régóta ismerték egymást a felesleges udvariaskodáshoz.
- Szerinted van bármilyen esélyünk? - tért azonnal a lényegre a fátyolos alt hang. A nagydarab, félszemű férfi csak egy pillanatig habozott a válasszal.
- Nincs - vágta rá keményen. - A legjobb esély egy bérgyilkos lenne, de most eléggé le vagyok égve. - A szőke nő kis ideig hallgatott a vonal túlsó felén, majd felsóhajtott.
- Akkor is meg kell tennünk, ez a kötelességünk.
- Igen, ez - értett egyet a nagydarab, félszemű férfi üres hangon.
- Jó, akkor ebéd előtt beugrom, menjük együtt, mert amilyen hülye vagy, még rossz helyre teszed az ikszet a szavazólapon.

Szólj hozzá!

Tanulási folyamat

2014.03.29. 10:53 dreamdancer

A tegnap tanulságai gyakorlatlan szociopaták számára.

1. Terhes nőket és kisgyermekes anyákat nem érdemes arról győzködni, hogy a szaporodás baromság, amit a férfiak csak a nők kedvéért és a szex miatt vállalnak be.

2. Nőket úgy általában nem érdemes arról győzködni, hogy a feleség és a mosogatógép egymást helyettesítő termékek, párhuzamos tartásuk felesleges.

3. Lehet, hogy mégsem a hugi hekkelte meg az aktuális szavazást és tényleg hímsoviniszta disznó vagyok, legalábbis a kolléganők véleménye szerint.

4. A mosogatógép beépítését jobb szakemberre bízni. Lehet, hogy a bekötését is, de ez hamarosan úgyis kiderül a jövő heti szétázott/zárlatos/előbb leégett, összedőlt és azután süllyedt el posztokból.

5. Páty a tarkafaszban van, ahová útlevél kellene.

Szólj hozzá!

Heti sznobéria

2014.03.18. 13:20 dreamdancer

A hétvégén beütött a katasztrófa. Duplán.

Előbb a mosogatógép ment tönkre, sorsomra hagyva egy komplett Wellington bélszín elkészítése során felhalmozott csetresszel, majd a borhűtő halt meg, meleg borokkal a belében. Tragikus hirtelenséggel a harmadik világ szintjére zuhant a komfort a lakásban, Burkina Faso, Kambodzsa vagy Kecskemét lakói nézhetnek szembe ilyen problémákkal, morogtam magamban, miközben egy szivaccsal(!) próbáltam a zsírt kitakarítani a serpenyőből.

De mosogatás közben legalább beláttam, hogy a házasságnak tényleg lehet valami értelme, bár én a magam részéről továbbra is inkább a feladatok szakdelegálására voksolnék, mint egy univerzális megoldásra ("feleség"). Aztán környezetvédelmi okokból előkapartam az eldobható műanyag tányérokat, poharakat és evőeszközöket a szekrényből, megkímélve a természetet a mosogatószertől és a meleg víz előállításának szennyező hatásaitól, a műanyag legalább gyorsan lebomlik, földtörténeti szempontból az a 10 millió év szinte semmi.

Az élet kegyetlen, csak a legkeményebbek tudnak vele megküzdeni, filóztam a gép előtt punnyadva, új mosogatógépet kutatva a neten. Kiszállítással és beüzemeléssel, naná.

Szólj hozzá!

Újlipótvárosi mese

2014.03.11. 23:37 dreamdancer

Mivel a nemrég 102 évesen elhunyt Radnóti Fanni a földim volt (a Pozsonyi úton laktak már a háború előtt is), megosztok egy hozzá kapcsolódó újlipótvárosi történetet, a lipóciai mitológia részeként.

Az eset jó húsz éve, a rendszerváltás után történt, amikor sorra nyíltak az új, magántulajdonban lévő üzletek, köztük egy húsbolt a Pozsonyi és a Wallenberg utca sarkán, amit a helyiek csak csirkésnek neveztek. Szép volt az áruja, sok asszony járt oda vásárolni. Egy nap betért a már akkor is koros Radnótiné a kutyájával, egy kis ölebbel, de a tulaj gorombán ráförmedt, hogy kutyával nem lehet bejönni és azonnal távozzon. Az öregasszony nem vitatkozott, szó nélkül kiment. A jelenetnek csak pár vevő volt tanúja, és bár akkor még internet se volt, nem hogy Facebook, mégis villámgyorsan elterjedt egész Újlipótvárosban, miként zavarta ki a hentes Radnótinét és a kutyát. Senki se szervezett semmilyen akciót, de onnantól egyetlen lipóc se tette be a lábát a csirkéshez és az üzlet gyorsan csődbe is ment.

Hogy mennyi a sztoriban az igazság, azt nem tudom (a muter szerint minden szó igaz), de jól mutatja, miként viszonyultak a lipócok Radnóti Fannihoz. És a kutyákhoz, természetesen.

Szólj hozzá!

Tavasz

2014.03.03. 23:36 dreamdancer

A decemberben beszedett muskátlit valamikor február elején visszapakoltam az erkélyre, a hétvégén pedig kiültettem a többi növényt is, köztük egy tuját is, kész szerencse, hogy az erkély még 5 m2 sincs, így is annyi a növény, mint egy jobb Tarzan-filmben. Asszem beszerzek egy kertésznadrágot, egy szalmakalapot megy, a globális felmelegedést éltető feliratos polót és csinálok egy kerti partit.

Szólj hozzá!

Valentine, Kursz, piszi

2014.02.16. 18:57 dreamdancer

Jack hajnali szombat délben ébresztett fel a negyedik telefonhívással. (Sokáig tartott a péntek este, Valentine-nap az exemmel. Meg a férjével. Na mindegy, az egy másik sztori.) Szóval Jack össze volt törve, mint a Calibrája és a biztosítótól jött. De az legalább jól sikerült, mert az ügyintéző beszólt valamit a balett-táncosokra, de aztán elnézést kért tőle, hogy nem akarta megbántani.

Felvilágosítottam, hogy 1. ő nem balett-táncos, 2. épp most nézték buzinak, de lepattant róla, mint a Calibra a kis Peugeot 206-osról. (Tiszta Kurszk 2.) Szóval csak a kocsi ment tropára, az egója sértetlen maradt.

A muter utólagos kommentjét nem írom le, nagyon nem volt piszi.

Szólj hozzá!