A szombati családi ebédet IX. Károly francia király temetése miatt késtem le, aki amúgy elég jelentéktelen alak volt, és a Szent Bertalan-éjen kívül nem sok minden fűződik a nevéhez. Maga a temetés persze elég nagyszabású meg pompás volt, de rohadt hosszú és unalmas is, szóval kicsit sem bántam, mikor a muter hívása felébresztett, hogy háromnegyed egy van, hol a faszban vagyok már.

Egy ideje egyre furábbakat álmodom.